Ruttkai Arnold írói álnevén Só Bernát Prológjából idéznék néhány részletet,
Mert ne hidd, Hogy száraz göröngyeid rád-hulló dörejében
Semmivé válik majd múltad,…
… Mert nézd, hiszen látod, az élet megy tovább.
az ifjúság örök. Előrenéző, végtelen.
Benne lüktet az élet ritmusa szüntelen.
Az ismeretlen előtt is félelem nélkül állnak, Vágyva tekintenek sorsuk elé
Örökre holnapot-várva járnak Töretlen szívvel, végzetük felé.
Neved alá ők írják majd egykor: Élt hatvan, vagy hetvennyolc évet,
Aztán elment, mert ennyi az Élet… Mely nélküled bennük él tovább.
Egykor majd rigó fütyül, valahol tenger zúg,
Itthagyott titkaidról nekik suttog a csendes éj,
A fákon levél sem reszket,
Emlékeznek majd néha-néha rád
És viszik helyetted az Élet-keresztet…
Meg kell említeni, hogy a követ Bodó Attila adományozta (Adelaide-i lakos Dél Ausztrália)