Amikor élőben megyünk az mindég egy ünnepnap. A mai nap sem volt különb. A Szt. Erzsébet idősek otthona egy jótékonysági ebédet rendezett, mert sajnos még mindég nem lehet az otthon területén egy igazi, engedd el a hajam fajta búcsút rendezni és így a DMSZ klubban tartották meg ezt a különleges ebédet. Hála Istennek vendégek jöttek szép számmal, Sydney magyarsága kitett magáért. Egyébként ott láttam olyan bejglit megvételre, amit még az anyám se csinált, pedig ö régi bejglikészítő családból jött. Mákos, diós s ami szem szájnak ingere. A szerencsések bespájzoltak bejgliből. Az adás folyamán remek beszélgetések voltak és valóban a beszélgető partnereim elkápráztattak engem és a közönséget, akik körbeültek bennünket. Kiss Ágnes hozott egy témát a „Komatál”-ról s én Gábor Emese szobrász, antropológus, festő, grafikus és Isten tudja mennyi mindenhez értő művész, s olyan fokon műveli mindezt, hogy tátva marad a szád. (Itt jegyzem meg, hogy a nyitóképen Gábor Emesét és egyik alkotását látod). Ne feledd vannak barátaink, M E S E S Z Ó . H U önkéntes csoport, akik magyar népmesét mondanak úgy, ahogy azt nagyanyáink tették. A másik értékes barátunk M E G S Z Ó L A L O K internetes irodalmi magazin, tele remek írással és novellával, versekkel. Nézz bele. Ha tetszett az adás akkor kérlek osszad meg másokkal is had terjedjen a szép magyar szó.