Idén úgy adódott, hogy május elseje vasárnapra esett, ami Anyák Napja. Nekem egy régi görcsös beidegződésem, hogy ha május 1, akkor van felvonulás, egy pár virsli meg a zsömle és éljen a proletár diktatúra. Hála Istenek ez elmúlt és elfelejtődött a történelem viharában. Pedig ez is volt és kellemetlen emlékeket hoz bennem fel. De hessegessük el a múltat és csak az édesanyákra emlékezzünk. Ünnepeljük őket s kívánjunk nekik hosszú, boldog, unokákkal teli szép életet. S ha még nem vagy édesanya készülj rá, hisz csoda rejlik benned. Értelmet ad az életednek, igen néha fejfájást is, meg aggódást, de holnap sütni fog a nap és a felhőt elfújja a szél. Én büszke vagyok anyámra, aki ugyan már vagy 20 éve nincs velünk de volt bátorsága bevállalni engem harmadiknak, akkor amikor épp éhínség, infláció, rom eltakarítás volt, közvetlenül a háború után. Amikor édesanyákat ünnepelünk, az életet, a szeretetet és azt a melegséget, gondoskodást ünnepeljük, amit csak egy édesanya tud nyújtani. Boldog Anyák napját minden kedves hallgatónknak.
Ne feledd meghallgatni Nagy Vendel versét, amit én mondok fel, s belenézni a „ Megszólalok „ internetes irodalmi magazinba. Érték, hidd el. S ha tetszett, amit hallottál, kérlek osszad meg szeretteiddel és barátaiddal